Emlék Park születése Park és az oldal szolgáltatásai Emlékfa ültetés menete Örökbefogadás, támogatás Magyar ételek, italok A hónap csodás termései Egészséges, tudatos élet Rovásírás őseink írása Hónap Ünnepei|
Szeptember van Földanya hava/Szeptember 1. Egyed napja (A tizennégy segíto szent egyike) Bunösök szószólója, a szoptató anyák védoszentje. A középkorban köménymagot szedtek az o nevében a jószág megrontása ellen. Valamikor e napon álltak szolgálatba a számadópásztorok. Hat hétig nem vettek magukra tiszta ruhát, és minden pénteken böjtöltek. Egyed napja a szolohegyen zárónap. Negyvenes, sot az egész oszre rámutató nap, jó, vagy rossz szolo, illetve gyümölcstermést jósol. Egyed a VIII. században remete volt Provance-ban, majd monostort alapított. Már ifjú korában szentként tisztelték, amiért alázatosságból a pusztába vonult, ahol egy szarvas táplálta tejével. Sírja a középkor kedvelt búcsújáró helye. Elsosorban a kereskedok, céhes iparosok, diákok ismerkedtek meg francia kultuszával. Koponyájának három töredékét orizték Esztergomban a XI. században. Szent László az o oltalmába ajánlott monostort épített Somogyváron, "Koppány kupa" fészkét. Várát szentelte meg ezzel, s ekképpen tette folyamatossá a hely mágikus erejét. 4. Rozália napja (Egykor a járványos betegségek kiemelkedo hazai védoszentje) Rozália elokelo grófi családból származott. A szicíliai udvarban nevelkedett, majd visszavonult a világtól. Palermo mellett egy barlangban élt és ott is halt meg 1166 táján. Amikor rátaláltak, a barlang földjén feküdt, bal karját helyezte vánkosul a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta. A legtöbb helyen így is ábrázolják. Szicíliában járvány idején ohozzá imádkoztak, s a betegség megszunt. Ettol kezdve járványok idején szerte Európában hozzá fohászkodtak. Hitték, hogy a lélek minden nyavalyájának eluzésében is segít. 1709-ben Kassán a pestis-járvány idején tiszteletére kápolnát emeltek. Szegeden is van egy, ez a Rozália-kápolna. A moldvai csángók napjainkig orzik a Rozália-himnuszt. Gyakori paraszti keresztnév, amely név viselojét elkerüli a pestis. 8. Kisasszony napja (Olykor Kisboldogasszony, Szuz Mária születésének emléknapja) Már a XI. században számon tartott ünnep. Máriaradna nagy búcsújáró hely. Az ünnep hajnalán a hajdani búcsúsok a templom melletti magaslaton az ilyenkor különösen tiszta fénnyel kelo Napnak gyónták meg buneiket. A legenda szerint Szent Anna keddi napon szülte Máriát, születésénél megjelent Gábriel arkangyal. Azt tartják, hogy akinek érdeme van rá, az a felkelo Napban meglátja Máriát, rózsaeso, vagy bölcso alakjában. A Szeged környékiek a Marost "radnai víz"-nek nevezik. Kisasszony napja osi "pogány" oszkezdo nap. Asszonydolog-, foleg fonástiltó. Még a fecskék sem indulnak útnak e napon, olyan nagy ünnep. A dióverés napja, mely a halált és a szüzességet idézte meg a régiségben. Vetonap is egyben. 12. Mária napja (Külön helyi ünnepként Bécs felmentése alkalmából - 1683. szeptember 12. - bukkan föl) A bécsi gyozelmet hamarosan követi hazánk felszabadulása is, amelyet a barokk kor Regnum Marianum-nak, azaz Mária közbenjárásának tulajdonít. Bécs török ostromakor Lipót és udvara Passauba menekült, és itt könyörgött a Mariahilf-kolostor kegyképe elott a szabadulásért. E kegykép a gyozelem napján szakrális szimbólummá vált, ekkortól bontakozott ki közép-európai kultusza. Ha napján szép az ido, a vénasszonyok nyara hosszú és derus lesz. 21. Máté, Földanya napja (Apostol, evangélista) Vámszedo volt, mielott Jézushoz csatlakozott. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, angyal, aki könyvet, alabárdot tart kezében. Krisztus mennybemenetele után Etiópiába ment tanítani, téríteni. Két ördöngös mester lakott a városban, Máté ellenük prédikált. A mesterek két tüzes leheletu sárkánnyal keltek ellene. Máté keresztet vetett feléjük, azok elaludtak, majd parancsára megszelídülve a dolgukat végezni indultak. Egy halott királyfit is feltámasztott. E csoda láttán Madaber városában mindenki megkeresztelkedett. Máté hete a búzavetés elso idoszaka. Ilyenkor szentelték meg a vetomagot. Göcsejben a vetést szakrális lábmosás elozte meg, s tiszta fehérnemut vett magára a vetni készülo. Mezítláb és fedetlen fovel vetett, nyelve alá három búzaszemet tett, s ha vetés közben szóltak hozzá, nem válaszolt. Miképpen a gyermek is, amikor játszik, a veto is azzá vált, amit tett. Kívül került a tér-idon. Vetés után ekképpen fohászkodtak: "Édes jó Atyám, áldd meg és szenteld meg, hogy jusson minden szegénynek és az ég madarainak is belole." 23. Oszi napéjegyenloség napja 25. Gellért napja (Csanád elso püspöke, 1046.) Elokelo velencei család sarja. Hétesztendos korában súlyosan megbetegedett. Szülei bencés ruhába öltöztették, kolostorba adták, Istennek ajánlott személlyé vált. Bolognában tanult, azután a velencei Szent György monostor apátjának választották, majd lemondott tisztségérol. Jeruzsálemben szándékozott remetéskedni, de Dalmácia partjainál hajótörést szenvedett. "Égi vezérléssel" Szent István udvarába került, itt a király tanácsnoka és Imre herceg neveloje lett. István Ajtony legyozése után Csanád püspökévé tette. Néhány esztendo multával a Bakonyba ment remetének. A nála menedéket lelo szarvasgím és sebzett farkas lett a kíséroje. Mellette a két állat békében élt egymással. Egy kút emlékeztet remeteségére, amelyet az Atya, a Fiú és a Szentlélek három forrása táplál. A falvak népe Nagyboldogasszony napján szokta megtisztelni búcsújárásával. István halála után a lázadók a kelenföldi hegyrol szekerestol eresztik alá, s a Duna partján kövekkel zúzzák szét fejét. Hét esztendeig semmilyen árvíz nem mosta le a korol vérét. Késobb ez a ko lett oltárköve az általa alapított csanádi Boldogasszony apátsági templomnak, ahol holttestét is elhelyezték. Halála helyén sebek gyógyultak be és csontok forrtak össze. A XI. században Gellért tiszteletére templom épült a késobb róla elnevezett hegy alján. Amikor a gyilkos lázadók valamelyik tagja a templomba lépett, rosszullét fogta el. Szent Gellért hegye a hazai mondavilágban a boszorkányok gyülekezohelye volt. 27. Kozma és Domján napja (arábiai eredetu vértanú testvérpár, 303.) Ingyen gyógyítottak embert és állatot egyaránt. Egyik betegük, Palladia gyógyulása után megajándékozta Domjánt. Kozma ezért megharagudott és nem akarta, hogy egy sírba temessék oket. Temetésükön azonban egy hatalmas bivaly jelent meg, amely megparancsolta az egy sírba helyezésüket. Domján a patikusok védoszentje. Zománcképük a Szent Korona alsó abroncsán szerepel. Moldvában , Szentfalva közelében egy kápolnát emeltek tiszteletükre. Pünkösdkor betegségben sínylodok keresik fel e helyet. Vakok látásukat kapták vissza, bénák talpra álltak. Románok is jártak ide, majd késobb a hegy lábánál egy másik kápolnát építettek, amelynek ajtaja a magyar kápolna felé nyílik, hogy a szentek az oda menjenek be. 29. Mihály napja (Foangyal, arkangyal, a mennyei seregek fejedelme) Tisztelt és rettegett, a lélek kíséroje, amikor az a túlvilágra költözik, a halott vofélye és bírája. A keresztény katonák patrónusa, az egyház oltalmazója, aki a világvégén harcolni fog minden hívo lélekért. O teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. A jókat a mennybe viszi, azok Szuz Mária elott beiktatnak, s onnan kerülnek a Szentháromsághoz. A halottakat o serkenti fel az utolsó ítéletkor. Mihály Jézus Krisztus zászlótartója, kezében mérleget és a gonoszra sújtó kardot tart. Névünnepét a római Szent Mihály Bazilika VI. századi felszentelése adta. Az arkangyal 708-ban háromszor megjelent Arvanches püspökének álmában, s kérte ot, hogy az egyik óceáni szigeten építtessen kápolnát az o tiszteletére. A kápolna a Mont Saint Michel napnyugat csodája lett, híres zarándokhely még napjainkban is. De Mihályról még hegyeket, hegyeken épült várakat, városkapukat, várkápolnákat, templomokat is elneveztek, hogy távol tartsa a gonoszt, a járványokat, betegségeket. István 1009-ben neki szenteli a veszprémi Székesegyházat. A Szent Koronán a Pankrátor alatt Gábriellel párban orködik. O akassza ki a Napot, a Holdat és a csillagokat az égre, s o kormányozza a felhoket. Számos legenda fuzodik hiedelemvilágához: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkoztet. Ha a fecskéket még itt éri Mihály, enyhe, szép ido várható. Mihály napja a gazdasági év fordulója, ilyenkor szakad meg mindenütt a fu gyökere, megszunik a "méhelés", amikor az asszony is beléphet már a méhesbe. A halak is a víz fenekére húzódnak. A Szent György napján kieresztett marhát számos vidéken ilyenkor hajtják be, a pásztorok "számba adják" a jószágot. Mulatságok ideje, amelyek Katalinig tartanak. A régiek összejöveteleiken "Miska kancsó"-ból itták az áldomást. Mivel a szüret is ebben az idoszakban kezdodik, egyes helyeken még ma is Mihály napján jönnek össze a barátok, rokonok, családtagok, hogy a közös munka mellett együtt éljék át a bor születésének felemelo érzését. Hiszen régen az ünnep és a munka szorosan összefonódott, sajnos mára már ez egyre ritkább. |